Electe

STABAT MATER – G. B. Pergolesi

STABAT MATER – Giovanni Battista Pergolesi

U nedelju, 18. marta u crkvi Župa Isusa Radnika (Save Kovačevića 3, Subotica – kod SUP-a) s početkom u 17.00 časova biće izveden Stabat Mater, delo Đovanija Batista Pergolezija. Na koncertu nastupaju profesori i studenti Univerziteta nauke, Fakulteta muzičke umetnosti u Segedinu.

Március 18-án a szabadkai Munkás Jézus plébánián a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának oktatói és hallgatói adnak hangversenyt. Műsoron Giovanni Battista Pergolesi Stabat Mater című műve szerepel. A Koncert 17 órai kezdettel kerül megrendezésre.

Nastupaju/Fellépnek:
Koncz Regina, Molnár Eszter (sopran/szoprán)
Dani Zsuzsanna, Pánczél Klaudia (mecosopran/mezzoszoprán)

Klavirska saradnja/Zongorán közreműködik:
Görög Enikő, Portik Hilda Csilla

 

STABAT MATER DOLOROSA – STALA PLAČUĆ’ TUŽNA MATI

KATOLIČKI HIMAN POSVEĆEN DJEVICI MARIJI

Tema himna su Marijine žalosti za vrijeme Isusove muke. Postoji i himan sličnog imena (lat. Stabat Mater Speciosa) koji veselo govori o Isusovom rođenju. Vjeruje se, da je himan nastao u 13. stoljeću, a vjerojatni autor je franjevac Jacopone da Todi ili papa Inocent III. Himan je popularan diljem katoličkog svijeta, kao i u hrvatskom narodu. Pjeva se uz pobožnost Križnog puta u korizmi.

Ovaj himan jedna je od najsnažnijih i najpoznatijih sačuvanih srednjovjekovnih pjesama. Razmišlja o patnji Djevice Marije, Majke Isusa Krista, za vrijeme raspeća. Pjeva se u liturgiji u čast Žalosne Gospe. Himan su uglazbili mnogi skladatelji, među kojima su najpoznatiji: Giovanni Pierluigi da Palestrina, Giovanni Battista Pergolesi, Antonio Vivaldi, Joseph Haydn, Gioachino Rossini, Antonin Dvorak, Franz Schubert, Giuseppe Verdi, Krzysztof Penderecki i mnogi drugi.

Nakon crkvenog sabora u Trentu, himan je pao u zaborav, ali ponovno je postao poznat nakon objavljivanja u misalu pape Benedikta XIII. za blagdan Sedam žalosti Blažene Djevice Marije 1727. godine.
Prijevod nam je iz katoličkih pjesmarica, gledajući one kitice, koje je Pergolesi upotrijebio.

 

STABAT MATER DOLOROSA – ÁLL A GYÖTRÖTT ISTENANYA

HIMNUSZ A FÁJDALMAS ANYÁRÓL

A Stabat Mater siralomének, amely Szűz Máriának a keresztfa mellett átélt fájdalmáról szól, egyike a legismertebb középkori énekeknek. A szerzősége vitatott, leginkább Jacopone da Todit tartják költőjének, de kötik Szent Bonaventura illetve III. Ince pápa nevéhez is. A himnusz címe az első sorából adódik: Stabat mater dolorosa (szó szerinti fordításban: „Állt a fájdalommal terhes anya”).
A himnusz első többszólamú megzenésítője Josquin des Prez, utána több neves zeneszerző is megzenésítette: Giovanni Pierluigi da Palestrina, Alessandro Scarlatti, Giovanni Battista Pergolesi, Antonio Vivaldi, Joseph Haydn, Franz Schubert, Gioacchino Rossini, Liszt Ferenc, Antonín Dvořák, Karol Szymanowski, Francis Poulenc, Dohnányi Ernő.
Magyar átköltése szerepel a Kisdi Benedek egri püspök nevéhez fűződő Cantus catholici, régi és új, deák és magyar ájítatos énekek és litániák című katolikus énekeskönyvben (1651). Magyar fordítói Imets Fülöp Jákó (1860), Sántha Mihály (1880), Babits Mihály.

 

Šta Vi mislite?

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.